2009. február 10., kedd

...Anikó orvosnál, gyerekek a konyha asztal körül, kezdődik a nap! Holnap indulunk Munkácsra...
"Pillanatnyilag ugyan semmiféle fenyítés nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek." Zsidókhoz írt levél 12:11

A rekettye bokor olyan cserje, amely Európából származik, és most vadon nõ a Csendes-óceán észak-nyugati partvidékén. Sûrû, sötétzöld hajtásai vannak, tavasszal pedig szédítõ illatú, rikító sárga virágokat terem. Azonban a túrázók és halászok leginkább gonosz tüskéirõl ismerik.
Rendkívüli módon a virágok a tüskék közül növekednek.
Lilias Trotter, misszionárius és mûvész, azt írta: "Egész évben a tüske csak keményedik és hegyesedik. Eljön a tavasz - a tüske pedig nem esik le és nem is lágyul. Ott van olyan kérlelhetetlenül, mint mindig, de ekkor fél úton megjelenik két barna bolyhos rügy, elõször csak apró szemcsék, amelyek végre kitörnek - egyenesen a tavalyi tüskékbõl - és aranysárga dicsfénybe borulnak."

Ugyanez a helyzet a szenvedéssel, amely Isten fegyelmezésével együtt jár. Amikor a helyzetünk reménytelennek és elviselhetetlennek tûnik, megjelenik ez élet elsõ jele, amely hamarosan virágba borul. Vedd a legnehezebb dolgot és a legnehezebb helyzetet. Ott, Isten az Õ kegyelme által láthatóvá teszi benned az Õ szépségét. Pillanatnyilag semmilyen fenyítés nem látszik örvendetesnek, "késõbb azonban az igazság békességes gyümölcsét hozza azoknak, akik megedzõdtek általa" (Zsidókhoz írt levél 12:11)

Legyetek jók!

Tóth család

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése